A modernitás politikája


Azt hiszem a modernitás politikai irányzatainak leírására se 1, de 2 tengely se elegendő.





Az egytengelyes megoldás csak a gazdaságpolitikai irányt nézi: azaz a jobboldal a tőke oldalának támogatását jelenti, míg a baloldal a munka oldalának támogatását.





A kéttengelyes modell ehhez hozzáteszi a az autoritárius/demokratikus tengelyt is. Azaz a politikai rendszerben a kormányzati hatalom mennyire függ a népszuverenistól.





Szükséges azonban egy harmadik tengely is: progresszív/tradicionalista vonalon is.





Direkt nem használom se a liberális,, se a konzervatív szót, ezek ugyanis egynél több dolgot is jelenthetnek. A baloldal/jobboldal szóval is gond van, mert itt se egyértelmű a szóhasználat, ezért ezt is magyarázóan fogom használni.





Így tehát a következő opciók lehetségesek:





  • gazdaságpolitikai baloldal, demokratikus, progresszív: a mai újbalos mozgalmak sorolhatók ide, pl. a spanyol Podemos vagy a német Linke jó példa, vagy a görög Sziriza annak hatalomra kerülése előtt (mert kormányon jobboldali programot valósítottak meg), Magyarországon az LMP annak schifferi korszakában ide illik (a mai LMP iránya számomra kifürkészhetetlen),
  • gazdaságpolitikai baloldal, demokratikus, tradicionalista: a mai neokommunisták azon kisebb része, mely nem támogatja a társadalmi progressziót, mondjuk az Orosz Kommunista Párt vagy a Cseh-Morva Kommunista Párt,
  • gazdaságpolitikai baloldal, autoritárius, progresszív: elutasítja tehát a magántulajdont, a polgári demokráciát (azt áldemokráciának tartja), s a kulturális hagyományokat is rabigának tekinti, jó példa erre a korai szovjet rendszer a 30-as évekig, mindenben újítani akart, beleértva a magánéletet is, ilyen pl. a jelenlegi kubai rendszer is az ezredforduló óta,
  • gazdaságpolitikai baloldal, autoritárius, tradicionalista:
    elutasítja tehát a magántulajdont, a polgári demokráciát (azt áldemokráciának tartja), a kulturális hagyományokat viszont nem kívánja eltörölni, de legalábbi csak részben, ennek tipikus példája a szovjet rendszer a 30-as évektől, miután szakított a korai szovjet rendszer hagyományellenességével sok téren, a magánéleti kérdésekben: pl. válásellenes, szabad szex ellenes, homofób lett, azaz a kifejezetten nem politikai jellegű hagyományokat nem akarja megváltoztatni,
  • gazdaságpolitikai jobboldal, demokratikus, progresszív: gyakorlatilag ez ma a nyugati világ fősodra, függetlenül, hogy az illető párt magát jobboldalinak vagy baloldalinak nevezi, akik magukat ballibeknek nevezi Magyarországon ezen a vonalon vannak, jó példa rá a francia Micron elnök mozgalma, s annak magyar másolója, a Momentum, de a többi magyar ballib is - bevallottan vagy tagadva - ide tartozik a legjobban,
  • gazdaságpolitikai jobboldal, demokratikus, tradicionalista: ez azt amit röviden kereszténydemokráciának, konzervatívizmusnak szoktak nevezni, bár a mai kereszténydemokraták, konzervatvok ma már progresszív és nem tradicionalista, talán jó példa lehet erre az amerikai republikánusok jobboldali, keresztény fundamentalista szárnya, Magyarországon talán az első Fidesz-kormány, majd az MDF annak végső szakaszában próbált valami ilyesmit,
  • gazdaságpolitikai jobboldal, autoritárius, progresszív: erre nem tudok jó példát mondani, talán ha annak idején a nácik népi szárnya nyert volna, az lett volna valami ilyesmi, bár ők ehhez túl balosok voltak, szóval ide nem tudok igazi jó példát felhozni,
  • gazdaságpolitikai jobboldal, autoritárius, tradicionalista: mai példa nemigen van erre, történelmileg talán Pinochet rendszere a legtalálóbb példa.




Azt hiszem, ez így pontosabb, de aláhúzom, ez se alkalmas a premoderm, se a modernitást meghaladni kívánó eszmékre.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A kényszeres aláírók

Idegenellenesség