Előválasztás


Bár 99 % az esélye, hogy nem fogok szavazni ősszel, megnéztem az ellenzéki előválasztási vitát. Egyébként ha a választás napján Budapesten lennék, szavazhatnék, mert jogilag ma is budapesti lakos vagyok, bár ténylegesen nem élek ott 12 éve. Mondtam, hogy egyébként a szülővárosom Budapest?





Nagy próbatétel volt az anyag meghallgatása. Kb. mint az amerikai választások a legtöbb esetben, azaz gyakorlatilag mindenben egyetértenek a felek.





A jelöltek: Télinapforduló Geri, Kálmán Szolga, s Kempelenfarkasiusz Gábor, legalábbis így jegyezhetőek meg legjobban a jelöltek nevei.





Vicces, hogy az első előválasztáson még moderátorként résztvevő ex-műsorvezető a második előválasztáson már jelölt. S mi lett közben Fodor Gáborék emberével, ő hová tűnt?





Hiányoltam a kétfarkúakat. Sok poénra volt ugyanis lehetőség a sok bizseregtető közhely közepette.





Mire is számítanak az egyes jelöltek a valóságban:





  • Karácsony: azokra akik úgy általában ellenzékiek, de nem kedvelik Gyurcsányt se,
  • Kálmán: természetesen a hagyományos régivágású ballib törzstáborra, valamint azokta az ellenzékiekre, akik szerint egy erős vezető kell Orbán ellen,
  • Kerpel-Fronius: azokra, akik szerint Karácsony egy balek, Gyurcsány meg egy szektavezér, s azokra, akik nem határozottan ellenzékiek, de a Fideszt se szeretik.




Egyébként az egész ügy mögött szóba se kerül maga a város, az egyetlen cél a valamikori jövőbeli kormányváltás előkészítése. Ebben Puzsérnek teljesen igaza van. Ha ugyanis a városról lenne szó, nyilvánvaló, hogy Tarlós az ideális jelölt.





Maga a választás erőpróba lesz a lakosok számára. Sikerült-e a liberális propagandának teljesen meghülyíteni a többséget vagy sem.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A kényszeres aláírók

Idegenellenesség