A magyarországi szegénység
Ballib mítosz, hogy Magyarországon van 4 millió szegény, sőt éhező. Persze mindig csak akkor van, ha a kormány nem ballib.
Mi a valóság? Attól függ, hogy mit értünk szegénység alatt. Ha a nyugat-európai szinten nézzük mi a szegénység, akkor Magyarországon a szegények száma nem 4, hanem egyenesen 6 millió. De vajon van-e bármi értelme a szegénységet a leggazdagabbakhoz viszonyítva mérni?
Ha a világot felosztjuk gazdasági régiókra, a következőt látjuk:
Hozzá kell tenni: egyes régiókban az eltérések hatalmasak. Pl. Nyugat-Ázsiában benne van Katar és Jemen is, az egyik a világszint kb. 600 %-án áll, a másik afrikai szinten.
Magyarország 120-125 % között van, azaz picit meghaladva a saját régiója átlagát.
Lehet persze azt mondani, nézzük az EU-t. Csak hát az eredmény hamis lesz, mert az EU egyik része a világ egyik leggazdagabb térsége, míg a másik a világátlag 110-150 %-os szegmensébev van (a leggazdagabb Szlovénia 150, a legszegényebb Bulgária pedig 110). De ez így értelmetlen, hiszen nyilván Magyarország a legszegényebbek közt lesz abban a klubban, melynek zöme a leggazdagabbakból áll.
A kérdés mindig csak az: növelhető-e a szintünk? Alapvetően a válasz az, hogy igen, de nem lehetséges a felzárkózás a leggazdagabbakhoz. Egyetlen feltétele van mindennek: politikai, nem gazdasági. Ha megszüntetjük az a jelenlegi helyzetet, hogy a kelet-európaiak munkájának eredménye nyugatra szökik, akkor nekünk több maradna. Viszont a nyugati szint eléréhez az kellene, hogy találjunk magunknak olyan országokat, ahonnan el tudnánk lopni az ottani emberek munkájának eredményét. Ha félre is tesszük a kérdés erkölcsi oldalát - rendes dolog-e másokon élősködni -, marad a probléma: nincsenek ilyen országok, nem tudunk olyan mechanizmust kialakítani, melynek eredményeképpen képesek lennénk más népeket kizsákmányolni.
Amit sose szabad elfelejteni: egy magyarországi mélyszegény Afrikában alsóközéposztálybeli lenne.
Mi a valóság? Attól függ, hogy mit értünk szegénység alatt. Ha a nyugat-európai szinten nézzük mi a szegénység, akkor Magyarországon a szegények száma nem 4, hanem egyenesen 6 millió. De vajon van-e bármi értelme a szegénységet a leggazdagabbakhoz viszonyítva mérni?
Ha a világot felosztjuk gazdasági régiókra, a következőt látjuk:
- Nyugat-Európa átlagosan a világátlag 285 %-án áll,
- Kelet-Európa 115 %-on,
- Észak-Amerika 355 %-on,
- Latin-Amerika 90 %-on,
- Afrika 20 %-on,
- Nyugat-Ázsia 90 %-on,
- Kelet-Ázsia 60 %-on,
- Ausztrália és Új-Zéland 320 %-on,
- egyéb Óceánia 45 %-on.
Hozzá kell tenni: egyes régiókban az eltérések hatalmasak. Pl. Nyugat-Ázsiában benne van Katar és Jemen is, az egyik a világszint kb. 600 %-án áll, a másik afrikai szinten.
Magyarország 120-125 % között van, azaz picit meghaladva a saját régiója átlagát.
Lehet persze azt mondani, nézzük az EU-t. Csak hát az eredmény hamis lesz, mert az EU egyik része a világ egyik leggazdagabb térsége, míg a másik a világátlag 110-150 %-os szegmensébev van (a leggazdagabb Szlovénia 150, a legszegényebb Bulgária pedig 110). De ez így értelmetlen, hiszen nyilván Magyarország a legszegényebbek közt lesz abban a klubban, melynek zöme a leggazdagabbakból áll.
A kérdés mindig csak az: növelhető-e a szintünk? Alapvetően a válasz az, hogy igen, de nem lehetséges a felzárkózás a leggazdagabbakhoz. Egyetlen feltétele van mindennek: politikai, nem gazdasági. Ha megszüntetjük az a jelenlegi helyzetet, hogy a kelet-európaiak munkájának eredménye nyugatra szökik, akkor nekünk több maradna. Viszont a nyugati szint eléréhez az kellene, hogy találjunk magunknak olyan országokat, ahonnan el tudnánk lopni az ottani emberek munkájának eredményét. Ha félre is tesszük a kérdés erkölcsi oldalát - rendes dolog-e másokon élősködni -, marad a probléma: nincsenek ilyen országok, nem tudunk olyan mechanizmust kialakítani, melynek eredményeképpen képesek lennénk más népeket kizsákmányolni.Amit sose szabad elfelejteni: egy magyarországi mélyszegény Afrikában alsóközéposztálybeli lenne.
A számok sajnos mást mutatnak, kedves hazug bircaszar. A rendszerváltás óta lassú, de folyamatos felzárkózás van. Az életszínvonal a megtermelt javaktól függ, Magyarország termelékenysége pedig nem nyugat miatt alacsony. Amíg megéri a metróban humán erőforrást alkalmazni jegyellenőrzésre, amíg a boltok tele vannak tébláboló eladókkal, amíg gépsorok helyett kétkezi munkával történik a termékek előállítása, amíg diplomások kitermelése helyett a 0 hozzáadott értékkel bíró közmunkásokra fókuszál a kormány, addig itt nem lesz jelentős életszínvonal növekedés.
VálaszTörlés