Elméletek a tudatról II.

Kiegészítés a korábbi cikkhez.

Szellemi tényezők típusai:

• érzés - külső inger általi kiváltás, pl. fájdalom,
• magatartás - hit, vágy, gondolat,
• érzelem, hangulat - pl. öröm,
• értelmesség - pl. felfogóképesség.

Hogyan különbözthető meg az anyagi és a szellemi tényező?

A szellemi tényezők 6 fő jellemzője:

• közvetlenség, azonnaliság: nem szükséges se elemzés, se előzetes tudás, lásd mindenki tudja biztosan, hogy fáj a foga, amikor fáj a foga, viszont egy adott fizikai fájdalomhoz már kell tudás és elemzés, pl. konkrétan mi az, ami miatt fáj a foga, a fájdalom hol van pontosan,
• egyediség: nem adható át másnak az adott szellemi tényező, csak én érzem, hogy fáj a fogam, bárki más, pl. a fogorvos csak következtet fogaim megvizsgálása után, szaktudása alapján, hogy valószínűleg fájnia kell a fogamnak állapota alapján,
• tévedhetetlenség: a szellemi sose tévedhet, nem érezhetünk fogfájást, ha nincs fogfájásunk, még akkor is igaz, ha valójában nem is a fogunkból jön a fájdalom,
• bizonyosság: a szellemi tényező nem lehet jelen, annak tudata nélkül, pl. nem lehet úgy fogfájásunk, ha nem tudjuk, hogy fogfájásunk van,
  mindegyik fenti eset képtelenség anyagi tényező esetében, viszont egyes szellemi tényezők esetében vitatható meglétük:
  • tudatalatiság, ami miatt igenis lehetünk egy bizonyos állapotban annak tudata nélkül, pl. elfojtott vágy,
  • s lehetünk tévedésben is, pl. mesterségesen felkeltett vágyak,
  • ahogy az egyediség és a közvetlenség se mindig igaz, hiszen a pszichológia tudománys éppen arról szól, hogy képes egyedi érzéseket leírni, s azokat létrehozni, ez minden manipuláció alapja,

íme a további 2 szellemi jellemző:

• térbeliség hiánya: a szellemi tényezőnek nincs se mérete, se helye, lásd a fogfájás nem helyezhető el a térben -
  • ellenérv: ez viszont igaz lehet egyes nem szellemi tényezőkre is, lásd kvantumfizikai objektumok, számok, stb.,
• szándék, dologi kapcsolat megléte: a szellemi tényezők valamely anyagi dologra vonatkoznak, még akkor is, ha ez a dolog ténylegesen nem is létezik, lásd a fogfájás nem képzelhető el a fogra való vonatkoztatás nélkül -
  • ellenérv: van kivétek, hiszen ez igaz lehet egyes nem szellemi tényezőkre, jelek, melyek utalnak valamire, továbbá egyes szellemi tényezőkre nem feltátéenól igaz,lásd ehyes érzelmek, pl. rossz kedv.

A két terület kapcsolata:

• materializmus: végsoron minden anyagi,
• idealizmus: végsoron minden anyagi,
• dualizmus: van külön anyagi és szellemi is:
  • lényeg alapú: külön alap,
  • jellemző alapú: azonos alap, külön jellemzőkkel.

Lényeg alapú dualizmust erősítő okok:

• vallás: halhatatlan lélek -
  • ellenérv: nem alkalmas ateistákra, továbbá a jövőben esetleg lehet tudományos alapon halhatatlannak lenni (lementve gépi formában a személyiséget),
• álom: az álomképek megléte -
  • ellenérv: az álom csupán emlékezés,
• képzelet: más az anyagi tárgyakról való gondolat, mint a hozzájuk kapcsolódó dolgokról -
  • ellenérv: lehet csak csalódás,
• jellemzők különbözősége -
  • ellenérv: lehet csak tudatunk kétféle működése ugyanarról,
• fogalomalkotás megléte: képesség a két dolog külön való felfogására -
  • ellenérv: ugyanaz mint az előbbi, ez lehet csak tudatunk kétféle működése ugyanarról,
• visszavezethetetlenség: a szellemi nem magyarázható meg az anyagival -
  • ellenérv: egyszerűen még nem elég fejlett a tudomány a visszavezetésre.

További ellenérv a dualizmus ellen:

• hogyan képes a nem anyagi, kiterjedés nélküli hatni az anyagra? - erre a kérdésre adnak választ a különböző dualista elméletek.

*

Mi az, amiben én hiszek?

Nem hiszem, hogy a dualizmus lényeg szinten igaz lenne. Egyetlen lényeg van, s mindegy, hogy ezt hogyan nevezzük. Nevezhetjük akár anyagnak is, viszont az anyag szimplán ugyanaz, mint a szellem, annak speciális formája.

Azt hiszem, a modern fizika arra enged következtetni, hogy az anyag nem más, mint sűrű információ.

A test-elme probléma tehát nem létezik.