Bulgária és az euró
Sok cikk volt az utóbbi időben a magyar ballib médiákban "még a csúnya Bulgáriában is hamarabb lesz euró, mint a fasiszta Orbánisztánban" szelleben. Ezért szükségesnek látom a téma megmagyarázását.
Bulgáriában de facto már 23 éve euró van, azaz korábban, mint ahogy lett euró.
A KGST létezésekor az utolsó hivatalos árfolyam szerint 1 bolgár leva = 13 magyar forint. Ez az árfolyam tükrözte is a valóságot nagyjából 1989 elejéig, közepéig. 1989-ben egy USA dollár ért kb. 60 Ft-ot (piaci árfolyamon) vagy kb. 5 levát (megint piaci árfolyamon).
1989-tól a két ország pénzügyi helyzete radikálisan különböző lett. Magyarországon nagyot esett ugyan a rendszerváltozás következtében, de ez a nagy magyar esés is kis mértékű bolgár szemmel nézve.
A magyar csúcsinfláció 1991-ben volt, 35 %-os volt. Ugyanekkor a bolgár infláció 120 % volt, majd amikor leesett 35 %-ra, ez komoly eredménynek számított. Azonban míg Magyarországon az infláció folyamatosan csökkent - egy kis csúcs volt ismét a Bokros-csomag idején, de az is "csak" 28 % lett -, Bulgáriában a helyzet a stabilizálódás után újra romlani kezdett, egészen az 1996-os új csúcsig, amikor az éves infláció 310 % volt.
1996 végén 1 USA-dollár kb. 170 Ft-ot ért és kb. 3000 bolgár levát. Azaz az árfolyam immár 1 leva = 0,1 Ft volt. Azaz több mint 100-szor lett értéktelenebb a leva forintban kifejezve alig 8 év alatt!
A bolgár állam 1997. június 5-én lemond a bolgár leva önállóságáról, s úgynevezett valutatanácsot vezet be. A valutanácsot bevezető törvény lényege:
- a Bolgár Nemzeti Bank lemond minden valutavásárlásról és eladásról, kizárólag harmadik személyek igénye alapján vált pénzt, mégpedig rögzített árfolyamon, mely 1 német márka = 1000 bolgár leva (miután Németország megszüntette a német márkát 1999 elején, ez értelemszerűen 1 euró = 1955,83 bolgár levára lett módosítva, hiszen ez volt az euró és német márka közti árfolyam),
- minden forgalom lévő leva bankjegy és érme kötelezően 100 %-os fedezettséggel bír, azaz a Bolgár Nemzeti Bank csak akkor bocsát ki pénzt, ha arra fedezet van valutában vagy aranyban a bank trezorjában (a valóságban ez a fedezet ma már inkább 150 % körüli, azaz magasabb a kötelező aránynál),
magyarul ez azt jelenti, hogy nincs önálló bolgár pénzpolitika, hiszen egyetlen olyan eszköz se használható, melyet minden nemzeti bank alkalmaz a világon.
Mindennek persze a pozitív hatása, hogy az árfolyam stabil (máig 1 euró = 1955,83 bolgár leva, ill. mivel azóta ezerrel osztották a levát, ez ma már 1,95583 új leva), nem létezik spekuláció a bolgár levával, az infláció pedig immár normális mértékű. A negatív hatás nyilvánvaló: nem lehet hiányos költségvetést csinálni, az állami juttatások alacsonyak.
Bulgária tehát az euró bevezetésének összes gazdasági feltételét teljesíti immár 20 éve, nem is tudná nem teljesíteni, hiszen a valutatanács következtében nem lehetséges se túlzott árfolyamnövekedés (nem túlzott se lehetséges), se költségvetési hiány, se magas infláció. Tehát egyedül
az euró bevezetésének politikai feltételét nem teljesíti Bulgária, ez az ERM-2 tagság és a jogszabályok harmonizációja. Az ERM-2 szervezetbe az léphet be, akit felvesznek, ez politikai döntés, Bulgáriát nem engedték sokáig, hogy beadja a tagsági kérelmet,majd amikor azt beadta 2 éve, visszautasítást kapott. Most idén van szó arról, hogy esetleg az ERM-2 engedélyezi a bolgár tagságot, valószínűleg 2021. január 1. kezdeti dátummal, de ez csak idén tavasszal fog kiderülni. A jogharmonizáció pedig gumiszabály: akkor "igen", ha Brüsszelben ezt mondják, a pontos kritériumok ismeretlenek miért "igen" és miért "nem".
Bulgária előtt a kérdés tehát az: mivel úgy sincs saját pénzpolitikája, csak jobb lehet az euróövezeti tagsággal, hiszen akkor lesz beleszólása a közös pénzpolitikába. A választás a semmi és kevés között van.
Ezzel szemben Magyarországnak van saját, önálló pénzpolitikája, így felmerül a kérdés, érdemes-e arról lemondania.
Ezért értelmetlen a két ország összehasonlítása ebben a kérdésben.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése