Tudat

A tudat témája a modern filozófia messze legfontosabb vitatott kérdése. Vázoltam már a témát, most szeretném bemutatni David Chalmers ausztrál filozófus nyomán, akinek könyve - The Character of Consciousness - talán a legvilágosabban írja le a kérdést. Érdemes az egész könyvet elolvasni - azt hiszem, magyar fordítása nem létezik -, én csak pár gondolatot osztanék meg.

Az alapkérdés az, hogy mi is a tudat, leegyszerűsítve mi a kapcsolat az agy és a tudat között. Chalmers alapgondolata, hogy a téma felosztható könnyű és nehéz problémára. A könnyű probléma az, hogy az agy hogyan vezérli magát és a testet, mik ennek szabályosságai és módjai. Ezek alapvetően biológiai kérdések, s ha nincsenek is teljes körűen megválaszolva az ide tartozó kérdések, akkor is joggal számíthatunk arra, hogy idővel ezek a kérdések, a biológia és az orvostudomány fejlődésével, tisztázva lesznek. Ezzel szemben a nehéz probléma maga a tapasztalat, az érzés kérdése, mely szükségtelen az agy működéséhez, viszont meglétük kétségtelen, hiszen - ha másként nem - minden tudja saját magáról, hogy vannak érzései.

A szerző felsorolja a probléna egtes megoldási kísérleteit:

• materialista tanok:
  • erősebb alakban eliminatívizmus, gyengébb alakban funkcionalizmus: azaz a tudat eleve nem létezik mint önálló entitás, vagy csupán mellékterméke az agy funkcionális működésének, azaz nincs olyan állapot, mely ne lenne leírható kizárólag fizikai alapon,
  • agy-tudat egyezés elmélet: azaz az agy működése és a tudat ugyanaz, másképp megfogalmazva, tehát különböző megfogalmazások ugyan, de alapjuk azonos, nem különböznek lényegileg,
  • tudáshiányra, azaz jövőbeli fejlődésre hivatkozás: egyszerűen ma még nem vagyunk képesek ismerethiány miatt magyarázni a tudat pontos származását az agyból, de a tudomány fejlődése erre megoldást fog hozni, hiszen elvi ellentmondás nincs a kettő között;
• dualista tanok:
  • interakcionizmus: az agy és a tudat között kölcsönös hatás van,
  • epifenomenalizmus: létezik tudat, de az az agy hatása alatt áll, s fordított hatás nincs;
• idealizmus:
  • pánpszichizmus: azaz míg az anyag a struktúra, addig a szellem a belső jelleg, ez minden szinten igaz, a tudat csupán a szellem magas fokú formája,
  • teizmus: külső szellem formálta meg az anyagot, ennek eredménye/része a tudat.

A szerző alapvetően a pánpszichizmus mellett érvel leginkább, de erről majd másik cikkben. Éppen az az érdekes Chalmersszel, hogy - bár ateista ugyan - határozottan szakít a többségi materialista álláspontokkal.