Kereszténydemokrácia
Remélem, hogy Orbán ezt nem gondolja komolyan, azaz a "kereszténydemokrácia" csak egy üres jelszó.
Ha ugyanis valamire határozottan nincs szükségünk, akkor az a kereszténydemokrácia. A kereszténydemokrácia ugyanis nem más mint a hagyományos, bukott liberális-konzervatív középjobb egyik kódneve.
Egy komolyan vett kereszténydemokrácia nem jelentene mást, mint visszatérést az 1990-2010 közti liberális görénykurzushoz.
Dehát ki akarna visszatérni egy csődbe ment, garantáltan rossz irányhoz?
Emlékeztetnék mindket, az 1990-2010 közti liberális görénykurzust mindegyik kormány vitte 1990-2010 között, sőt már az MSZMP-kormányzatok is az 1988-ben elkezdett átmenet után. Nem is volt igazi választási lehetőség Magyaországon 1990-2010 között: gyakorlatilag mindenki a liberó vonalat
vitte, csak marginális pártok voltak hozzá képest ellenzékben (a Thürmer-féle Munkáspárt és a Csurka-féle MIÉP).
Egyébként csak kulturális ügyekben volt eltérés a "jobb" és "bal" között, lásd:
Nyilván ezekről a kérdésekről is lehet, sőt kell is vitázni, de az ország jólétét mégis más alapozza meg: az általános gazdaságpolitikai
eszmerendszer, s ebben teljes volt akkor a konszenzus "bal" és "jobb" között: azaz éljen a nyugat, az állam mindent adjon el, nem fontos a magyar
tulajdon, stb.
Most más idők járnak. A kapitalizmus és a liberális demokrácia visszafordíthatatlan válságban vannak. Óriási bűn lenne nem kihasználni a nyugat
gyengeségét. A lényeg tehát most kihasználni a kinyílt ablakot, s erősödni, harcolni, nem megpróbálni az utolsó pillanatban egy vesztes, ráadásul
erkölcstelen rend részévé válni.
A magyar politikában ehhez minden adott. Nem csak a Fidesz áll ezen elvek mögött, hanem ide sorolható a Jobbik és az LMP is, akkor is ez utóbbinál merültek fel erős kétségek az utóbbi időszakban.
Ha ugyanis valamire határozottan nincs szükségünk, akkor az a kereszténydemokrácia. A kereszténydemokrácia ugyanis nem más mint a hagyományos, bukott liberális-konzervatív középjobb egyik kódneve.Egy komolyan vett kereszténydemokrácia nem jelentene mást, mint visszatérést az 1990-2010 közti liberális görénykurzushoz.
Dehát ki akarna visszatérni egy csődbe ment, garantáltan rossz irányhoz?
Emlékeztetnék mindket, az 1990-2010 közti liberális görénykurzust mindegyik kormány vitte 1990-2010 között, sőt már az MSZMP-kormányzatok is az 1988-ben elkezdett átmenet után. Nem is volt igazi választási lehetőség Magyaországon 1990-2010 között: gyakorlatilag mindenki a liberó vonalat
vitte, csak marginális pártok voltak hozzá képest ellenzékben (a Thürmer-féle Munkáspárt és a Csurka-féle MIÉP).
Egyébként csak kulturális ügyekben volt eltérés a "jobb" és "bal" között, lásd:
- koronás címer vagy Kossuth-címer,
- magyar hagyományok vagy inkább az idegen szépsége,
- a székelyeket istenítsük vagy a zsidókat,
- Trianon vagy a zsidó holokauszt a nagyobb tragédia,
- jó vagy rossz ember volt-e Horthy,
- vallás vagy ateizmus,
- nagycsaládok vagy homokosok,
stb.
Nyilván ezekről a kérdésekről is lehet, sőt kell is vitázni, de az ország jólétét mégis más alapozza meg: az általános gazdaságpolitikai
eszmerendszer, s ebben teljes volt akkor a konszenzus "bal" és "jobb" között: azaz éljen a nyugat, az állam mindent adjon el, nem fontos a magyar
tulajdon, stb.
Most más idők járnak. A kapitalizmus és a liberális demokrácia visszafordíthatatlan válságban vannak. Óriási bűn lenne nem kihasználni a nyugat
gyengeségét. A lényeg tehát most kihasználni a kinyílt ablakot, s erősödni, harcolni, nem megpróbálni az utolsó pillanatban egy vesztes, ráadásul
erkölcstelen rend részévé válni.
A magyar politikában ehhez minden adott. Nem csak a Fidesz áll ezen elvek mögött, hanem ide sorolható a Jobbik és az LMP is, akkor is ez utóbbinál merültek fel erős kétségek az utóbbi időszakban.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése